Testnevelési és Sport Intézet

Mefs Története

A modern sportélet kialakulásában két irányzat, az úgynevezett angol versenybeállítódású sportirányzat, és az elsősorban bemutatókra épülő német tornairányzat játszotta a legjelentősebb szerepet. A közép-európai egyetemeken is inkább az angol versenyorientált atlétikára, labdajátékokra és a vízisportokra épülő sportélet dominált, bár itt Közép-Európában nem elhanyagolható a tornának és a vívásnak a szerepe.

Megalakultak az első kezdetleges sportclubok, sportkörök. Magyarország legrégebbi egyetemi és főiskolai sportegyesülete, az 1860-ban megalakult selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sportegyesülete, melynek jogutódja a soproni Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (a SMAFC) lett.

Az 1890-es évek második felére a polgári fejlődés eredményeképpen jelentősen megnövekedett az egyetemi hallgatók aránya, és köztük is az egyes sportágak: az evezés, az atlétika, a torna, a vívás és leginkább a labdarúgás lelkes híveinek a száma.

1898-ban tartotta a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (a BEAC) alakuló ülését. Az egyes szakosztályok: az atlétika, a vívás, a torna, a korcsolyázás és a labdarúgás sportágakban alakultak meg. A MAFC és a BEAC után több vidéki egyetem, főiskola, akadémia is megalakította saját sportegyesületét.

1906-tól szakszövetségi viszonylatban is a Magyar Atlétikai Szövetség képviselte a legnagyobb erőt, és az egyes klubok sokszor joggal érezték úgy, hogy ez sérti az egyesületi autonóm jogokat. Így aztán természetes lépésnek tűnt, hogy az egyes egyetemi klubok összefogását tükröző, egy országos egyetemi-főiskolai sportszövetség megalapítására tettek javaslatot.

A BEAC kezdeményezéséhez először a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club csatlakozott, majd 1907. márciusában a MAFC is. 1907-ben további 10 egyesület csatlakozott.
Ebből a lépésből az is látszik, hogy az egyes egyetemek, főiskolák sporttal szimpatizáló tanárai, vezetői azt a felfogást vallották, hogy az egyetemi, főiskolai klubokban a vezetésben és a szervezésben egyaránt a hallgatóságnak kell adni a nagyobb szerepet.

1907-ben az első hivatalos egyetemi atlétikai bajnokság kiírásáról döntöttek, a rendezéssel a MAFC-ot bízták meg.

Az 1907. március 25-én megalakult Magyar Főiskolai Sportszövetség az első európai országos sportszövetség volt. A Magyar Főiskolai Sportszövetség elsőrendű feladatának a megalakulást követően, az egyes új sportágak meghonosítását, az egyetemista sportolók, az egyetemi klubok érdekvédelmét és az egyetemek és főiskolák testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletének a formálását tartotta.

A következő évektől kezdve folyamatosan meghirdették az egyetemi-főiskolai bajnokságokat. Az I.világháború időszakára természetesen a főiskolai sportélet hanyatlása volt jellemző.

Az MFSSz 1926-tól már rendszeresen küldhetett csapatokat a főiskolai világbajnokságokra, amelyeken nagyon jól szerepeltek a magyar versenyzők, 1926-1928 között 19 arany, 21 ezüst, és 17 bronzérem volt a magyar sportolók mérlege.

1928-ban az Országos Testnevelési Tanács (az OTT) vezetői felszólították a Magyar Főiskolai Sportszövetség vezetőségét, hogy változtassák meg a szervezet nevét szövetségről központra. A Magyar Főiskolai Szövetség vezetősége és a Közgyűlés ezt a javaslatot nem szavazta meg,, így az OTT javaslatára a Belügyminiszter 1929. tavaszán feloszlatta a Szövetséget.

1930. január 22-én megalakult az un. Ideiglenes Főiskolai Egyesületközi Intéző Bizottság, amely előkészítette még ugyanabban az évben az MFSE, a Magyar Főiskolai Sportegyesületek Egyesülése megalakulását.

Az 1935-ös Főiskolai Világbajnokság rendezését, a Budapesti Tudományegyetem 300éves évfordulójára való hivatkozással kapta meg Magyarország, és a házigazda így természetesen a BEAC volt. Az augusztus 10-18. közötti versenysorozaton a magyar versenyzők 24 arany, 13 ezüst, és 20 bronzérmet nyertek.

1937-ben az MFSE Közgyűlés elhatározta, hogy visszaveszi a szövetség elnevezést, így a II.világháború befejeztéig ismét formálisan ugyan, de újra létezett a Magyar Főiskolai Sportszövetség.

1954-ben újra Budapest kapta meg a XII. Nyári Főiskolai Világbajnokság rendezésének a jogát. Magyarország a statisztikák szerint 50 arany, 46 ezüst, és 30 bronzérmet szerzett.

1957-ben ismét újjáalakult a Magyar Főiskolai Sportszövetség, amely azonban ismét tiszavirág életűnek bizonyult..
Az Egyetemi és Főiskolai Sportközpont ugyan a Magyar Egyetemi Sport Tanács megalakításával igyekezett az egyesületek képviselőinek demokratikus fóruma lenni. A Tanács javaslatára vezették be az egyetemeken, főiskolákon 1963-tól az un. „Jó tanuló- jó sportoló"- versenyt.

1959-től a FISU létrejöttével megszűntek a belső viták,és az Universiadék kétévenkénti megszervezésével ismét létrejött a mozgalom egysége. A Magyar Egyetemi Sport Tanács legfontosabb feladata 1965-ben egy újabb jelentős nemzetközi verseny, a VI. Universiade budapesti megszervezése volt.

1974-ben megalakult a Magyar Diáksport Tanács részeként az Egyetemi és Főiskolai Sportbizottság, amely a továbbiakban irányította az egyetemi testnevelés ügyeit, szervezte az egyébként országosan nem nagy jelentőségű, de a résztvevők között nagy sikerű egyetemi és főiskolai bajnokságokat.

1991. szeptemberében a Fővárosi Bíróság a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetséget nyilvántartásba vette.

NAPTÁR
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
Tovább a naptárhoz...

Infoblokk2 ESZA egyes

kotelezo logo uszt nagy

Facebook